Txerokiera
Txerokiera | |
---|---|
ᏣᎳᎩ ᎧᏬᏂᎯᏍᏗ — Tsalagi | |
![]() | |
Datu orokorrak | |
Lurralde eremua | ![]() |
Hiztunak | 10.400[1] |
Eskualdea | Ekialdeko Oklahoma, Ipar Carolina eta Arkansas |
Hizkuntza sailkapena | |
giza hizkuntza Ameriketako jatorrizko hizkuntzak Iroquoian (en) ![]() | |
Informazio filologikoa | |
Hizkuntza-tipologia | SOV hizkuntza eta hizkuntza polisintetikoa |
Alfabetoa | Cherokee syllabary (en) ![]() |
Hizkuntza kodeak | |
ISO 639-2 | chr |
ISO 639-3 | chr |
Ethnologue | chr |
Glottolog | cher1273 |
Wikipedia | chr |
UNESCO | 903 |
IETF | chr |
Endangered Languages Project | 1684 |
Txerokiera (ᏣᎳᎩ ᎦᏬᏂᎯᏍᏗ Tsalagi Gawonihisdi, [dʒalaˈɡî ɡawónihisˈdî] ahoskatua) txerokiek hitz egiten duten irokes hizkuntza da[1]. Hizkuntza polisintetikoa[2] eta tonala da, idazteko bere silabario berezia duena.
Gaur egun Estatu Batuetako amerindiar hizkuntzarik osasuntsuenetarikoetako bat da, batez ere bere literatura eta egunkaria –Cherokee Phoenix (ᏣᎳᎩ ᏧᎴᎯᏌᏅᎯ, Tsalagi Tsulehisanvhi)– dituelako.[3]. Bere hiztunak Qualla Boundary eremuan (Cherokee, Ipar Carolina) eta Oklahomako zenbait konderritan bizi dira.
Amerindiar hizkuntzen artean osasuntsuenetarikoetako bat izan arren, galtzeko zorian[4] dagoela adieratzen dute hizkuntza ikertu duten batzuek.
Fonologia[aldatu | aldatu iturburu kodea]
Txerokierak hamaika kontsonante ditu:
Ezpainkariak | Hobikariak | Sabaikariak | Belarrak | Glotalak | |
---|---|---|---|---|---|
Herskariak | t | k | ʔ | ||
Afrikariak | ʦ | ||||
Igurzkariak | s | h | |||
Sudurkariak | m | n | |||
Hurbilkariak | l | j | ɰ |
Gainera sei bokal ditu:
Aurrekoak | Ertainak | Atzekoak | |
---|---|---|---|
Itxiak | i | u | |
Erdi-itxiak | e | ə̃ | o |
Irekiak | a |
Silabarioa[aldatu | aldatu iturburu kodea]
Sequoyah izeneko txerokiak silabario bat asmatu zuen beste hizkuntza idatzi jakin barik. Hona hemen da transilterazio ohikoarekin batera:
Bokalak → Kontsonanteak ↓ |
a [a]~[ə] |
e [e]~[ɛ] |
i [i]~[ɪ] |
o [o]~[ɔ] |
u [u]~[ʊ] |
v [ə̃] |
---|---|---|---|---|---|---|
— | Ꭰꭰ a | Ꭱꭱ e | Ꭲꭲ i | Ꭳꭳ o | Ꭴꭴ u | Ꭵꭵ v |
g [ɡ] |
Ꭶꭶ ga • Ꭷꭷ ka | Ꭸꭸ ge | Ꭹꭹ gi | Ꭺꭺ go | Ꭻꭻ gu | Ꭼꭼ gv |
h [h] |
Ꭽꭽ ha | Ꭾꭾ he | Ꭿꭿ hi | Ꮀꮀ ho | Ꮁꮁ hu | Ꮂꮂ hv |
l [l] |
Ꮃꮃ la | Ꮄꮄ le | Ꮅꮅ li | Ꮆꮆ lo | Ꮇꮇ lu | Ꮈꮈ lv |
m [m] |
Ꮉꮉ ma | Ꮊꮊ me | Ꮋꮋ mi | Ꮌꮌ mo | Ꮍꮍ mu | |
n [n] |
Ꮎꮎ na • Ꮐꮐ nah • Ꮏꮏ hna | Ꮑꮑ ne | Ꮒꮒ ni | Ꮓꮓ no | Ꮔꮔ nu | Ꮕꮕ nv |
qu [kʰw] |
Ꮖꮖ qua | Ꮗꮗ que | Ꮘꮘ qui | Ꮙꮙ quo | Ꮚꮚ quu | Ꮛꮛ quv |
s [s] |
Ꮝꮝ s • Ꮜꮜ sa | Ꮞꮞ se | Ꮟꮟ si | Ꮠꮠ so | Ꮡꮡ su | Ꮢꮢ sv |
d/t [d]/[t] |
Ꮣꮣ da • Ꮤꮤ ta | Ꮥꮥ de • Ꮦꮦ te | Ꮧꮧ di • Ꮨꮨ ti | Ꮩꮩ do | Ꮪꮪ du | Ꮫꮫ dv |
tl [t͡ɬ] |
Ꮬꮬ dla • Ꮭꮭ tla | Ꮮꮮ tle | Ꮯꮯ tli | Ꮰꮰ tlo | Ꮱꮱ tlu | Ꮲꮲ tlv |
ts [t͡s]~[d͡ʒ] |
Ꮳꮳ tsa | Ꮴꮴ tse | Ꮵꮵ tsi | Ꮶꮶ tso | Ꮷꮷ tsu | Ꮸꮸ tsv |
w [ɰ] |
Ꮹꮹ wa | Ꮺꮺ we | Ꮻꮻ wi | Ꮼꮼ wo | Ꮽꮽ wu | Ꮾꮾ wv |
y [j] |
Ꮿꮿ ya | Ᏸᏸ ye | Ᏹᏹ yi | Ᏺᏺ yo | Ᏻᏻ yu | Ᏼᏼ yv |
Adibidea[aldatu | aldatu iturburu kodea]
« | ᏂᎦᏓ ᎠᏂᏴᏫ ᏂᎨᎫᏓᎸᎾ ᎠᎴ ᎤᏂᏠᏱ ᎤᎾᏕᎿ ᏚᏳᎧᏛ ᎨᏒᎢ. ᎨᏥᏁᎳ ᎤᎾᏓᏅᏖᏗ ᎠᎴ ᎤᏃᏟᏍᏗ ᎠᎴ ᏌᏊ ᎨᏒ ᏧᏂᎸᏫᏍᏓᏁᏗ ᎠᎾᏟᏅᏢ ᎠᏓᏅᏙ ᎬᏗ. Nigada aniyvwi nigeguda'lvna ale unihloyi unadehna duyukdv gesv'i. Gejinela unadanvtehdi ale unohlisdi ale sagwu gesv junilvwisdanedi anahldinvdlv adanvdo gvhdi. Gizon-emakume guztiak aske jaiotzen dira, duintasun eta eskubide berberak dituztela; eta ezaguera eta kontzientzia dutenez gero, elkarren artean senide legez jokatu beharra dute. |
» |
—Giza Eskubideen Aldarrikapen Unibertsalaren 1. artikulua |
Erreferentziak[aldatu | aldatu iturburu kodea]
- ↑ a b Ethnologue: Languages of the World. (2013). Cherokee: A Language of the United States. SIL International.
- ↑ Montgomery-Anderson, Brad. (2008). «Citing Verbs in Polysynthetic Languages: The Case of the Cherokee-English Dictionary» Southwest Journal of Linguistics 27.
- ↑ LeBeau, Patrik. (2009). Term Paper Resource Guide to American Indian History. Westport, CT: Greenwoord, 132 or..
- ↑ Garralda Zubimendi, Kerman. (2018). «Misha BECKER: «Elebitasuna kaltegarria dela uste dute AEBetan»» aldizkaria.berria.eus (Noiz kontsultatua: 2018-04-24).
Kanpo estekak[aldatu | aldatu iturburu kodea]
Ikus, gainera[aldatu | aldatu iturburu kodea]
![]() |
Hizkuntza honek bere Wikipedia du: Bisita ezazu. |